Rekordalacsony a Duna: Magyarország leállította egyetlen atomerőművét

Magyarország behúzta a vészféket: a paksi atomerőművet, amely normál esetben a hazai villamosenergia-ellátás gerincét adja, a Duna drámaian alacsony vízállása miatt teljesen leállították. Több mint négy évtized után először fordul elő, hogy az ország egyetlen atomerőműve a hűtővíz hiánya miatt teljesen kiesik a termelésből. Mindez éppen egy hőhullám közepén történik, miközben Paks rendszerint a magyar áram közel felét biztosítja.

A helyzet napok óta romlott. Paks Budapesttől mintegy 100 kilométerre délre fekszik, és négy reaktorblokkjának hűtéséhez a Duna vizét használja. A több hónapos aszály és az ismétlődő hőhullámok után a folyó történelmi mélypontra süllyedt. A teljes leállítás előtt a teljesítményt fokozatosan körülbelül tíz százalékra csökkentették. Most a termelés teljesen áll, és senki sem tudja biztosan megmondani, mikor tér vissza elegendő víz.

Péter Magyar miniszterelnök több kritikus napról beszélt az elektromos hálózat szempontjából. A 40 Celsius-fokig emelkedő hőmérséklet közben növeli a légkondicionálás és a hűtés fogyasztását. Pont ebben a pillanatban hiányzik mintegy 2 000 megawattnyi termelőkapacitás. A kormány ezért kötelező fogyasztáskorlátozást fontolgat a nagyvállalatok számára, és arra kéri a háztartásokat, a hatóságokat és a vállalkozásokat, hogy főként este használjanak kevesebb áramot.

A MOL olaj- és energiavállalat jelentős fogyasztáscsökkentést jelentett be. Az állami épületeknek is takarékoskodniuk kell: lekapcsolják a díszkivilágítást, a nem feltétlenül szükséges rendezvényeket és üléseket pedig elhalaszthatják. Magyarországnak ennek ellenére több villamos energiát kell külföldről vásárolnia. Ez drága lesz. A Reuters szerint a gazdasági teher 100–200 milliárd forint lehet, ami több százmillió dollárnak felel meg.

Különösen nehéz, hogy egy ilyen leállást nem lehet egyszerűen visszafordítani, mint amikor felkapcsolunk egy villanykapcsolót. Egy atomerőművet ellenőrzötten kell leállítani, folyamatosan felügyelni, majd később lépésről lépésre újraindítani. Még ha a Duna vízszintje hirtelen meg is emelkedne, a teljes teljesítmény nem térne vissza azonnal. A rendkívüli hőség közben a vezetékeket, transzformátorokat és más erőműveket is terheli. Egyetlen szűk keresztmetszetből így további problémák láncolata alakulhat ki.

A válság nem áll meg Magyarország határán. Szerbiában a Duna legnagyobb vízerőműve a szokásos teljesítményének csupán töredékét adja. Románia szintén áramtermelési gondokkal küzd. Az alacsony vízállás akadályozza a hajózást, a turizmust és a vízellátást is. Több mint száz magyar településen már vízhasználati korlátozások vannak érvényben.

Országos áramszünetet eddig nem jelentettek, a hatóságok pedig azt mondják, hogy az ellátás továbbra is biztosított. A rendelkezésre álló tartalék azonban láthatóan kisebb lett. Ha most egy újabb nagy erőmű, egy fontos vezeték vagy egy határon átnyúló importkapcsolat kiesne, a helyzet gyorsan súlyosbodhatna. Ez az esemény valódi figyelmeztetése: a villamos hálózat nemcsak kábelektől, tüzelőanyagtól és technológiától függ, hanem a víztől, az időjárástól és a működő szomszédos országoktól is.

A háztartások számára ez nem ok a pánikra, de egyértelmű ébresztő. Feltöltött powerbankok, elemes lámpák, ivóvíz, tartós élelmiszer, készpénz, rádió és terv a gyógyszerek vagy a hűtés biztosítására nem túlzás. Aki elektromos redőnyt, garázskaput vagy főzőlapot használ, annak a kézi alternatívát is ismernie kell. Magyarország most megmutatja, milyen gyorsan nyomás alá kerülhet még egy modern európai energiarendszer is a szélsőséges hőség és egy kiszáradó folyó miatt.

Forrás: Reuters, 2026. augusztus 1. és 2.; Associated Press, 2026. augusztus 1.; Euronews, 2026. július 30.